Őrzők

Feljegyezte: Hematith | | 2013. március 9. szombat, 23:17 |

Olvasási nézet

 

Révbe térne háborgó lelkem,

Mely csöndet, békét nyújtna tán,

Ha túljutnék, ha volna merszem

Az Őrzők szemvédsugarán.

 

Körbevesznek, nem engednek, fal

Előtt súlyos, nagy falak ők.

A Menedékben csak egy hely van,

Hová én vágyom, s az Őrzők.

 

Nem átallnak ragacsos, csurgó

Méz-mosolyt arcukra kenni;

Akaratuk végtelen, mohó

Ellenvágyuk csak növeli.

 

Tiéd mind – mondják – a sok virág!

Tiéd mind, látod, nézz csak szét!

A föld enyém, de nem a világ,

Ebben soha nem élhetnék.

 

Csupasz öklömtől véres testem,

De a falak ledönthetők.

Akkor majd csend terem köröttem,

És eltűnnek majd az Őrzők.

 

Share
Nincs hozzászólás »

Még nincs hozzászólás.

Leave a comment